*Stella* *Egy héttel
később*
Lassan már egy hete élek az új lakásomban. Anyámék nem
kerestek, de az sem lenne tőlük fura, hogy nem is vették észre hogy elmentem.
Sokszor Skypeoltam Kittivel, aki mint kiderült, már vagy fél éve hazudott
nekem, hogy most elmondhassa, meg tanult angolul beszélni. Nem lettem rá dühös, miért is lettem volna,
ha az ember legjobb barátja meg tanul az ő nyelvén beszélni. Mondta, hogy eljön
majd nyaralni Londonba, mire én rögtön azt feleltem, lakjon nálam. Úgyis
egyedül élek ebben a lakásban, hát, mért ne?! És akkor kitört belőlem egy
hangos sikítás.
- Áááááááááá! Akkor holnap már itt leszel? És miért nem
mondtad, hogy most a repcsin vagy? És miért nem mondtad korábban, hogy jössz?
És… - nem tudtam folytatni, mert közbe vágott
- Azért mert ezt csináltad volna – nevetett
- Na, jó, de én rohanok össze pakolni, szia!- mondtam majd
lehajtottam a laptopomat. Igazából a boltba is leugrottam egy csomó kajáért
ugyanis az eddigi hét folyamán csak pizzát ettem. Amúgy még mindig dolgozok,
mert kell a pénz kajára. De úgy döntöttem, hogy ma felmondok, mert a
pincérkedésemmel amúgy sem kerestem sokat, és nyílt az utca végén egy új klub féleség,
amibe élőzenét akarnak nyújtani az embereknek, de még nem találtak fellépőt.
Ezért elküldtem a jelentkezésem meg egy videót, arról, ahogyan éneklek, de még
nem szóltak vissza. Pedig ott sokkal többet fizetnének… De most csipogott a
gépem. Ááá megjött az üzenet! Minden félresöpörve ugrok le a székre, hogy megnyithassam
a levelet. Ééééééééés… FELVETTEK! Na,
jó, de most gyors összerakodok. Meg nagyjából kipakolok… szóval úgy kb. mindent
csinálok. A szekrényembe beleraktam a ruháimat, elmosogattam a konyhában,
letörölgettem a nappaliban. A szobám falára kiragasztottam néhány képet
Kittiről, Rólam, olyan képet, amin Kittivel együtt vagyunk… Plusz
felposztereztem egy kicsit az ágyam felett. Lett ott One Direction, Demi
Lovato, Avril Lavigne és egy Selena Gomez poszter. Most olyan tipikus lányos
lett a szoba. A szekrény tetejére felcsaptam a bőröndömet és a birodalmamat így
késznek is nyilvánítottam. A másik hálószobát még csak most fogom átalakítani,
kipucolni, a bútorokat, amiket már megvettem (igen, a hét folyamán maradt még
pénzem, és már bevásároltam arra, hogy Kitti jönni fog) oda tolni a helyére,
mert még az sincs készen. Felsöpörtem, és mivel a szoba színe kék, így
eldöntöttem, hogy a fehér és a kék szín fog dominálni. Középre egy fehér ágyat
tettem, fehér polcot két oldalra, tükör, másik oldalt íróasztal és szekrények,
az ágy mellett éjjeliszekrény lett. Szerintem otthonos lett. Mikor ránéztem az
órára, az negyed hatot mutatott. Mennyiit? Nekem hatra kell menni, énekelni!
Gyorsan bementem a szobámhoz tartozó fürdőmbe (mert, hogy az is van) és
letusoltam, hajat mostam, azt egy picit begöndörítettem, de tényleg csak
annyira, hogy hullámos legyen, majd fölvettem ezt a ruhát:
Nekem nagyon tetszik, már csak az a kérdés, hogy a
közönségnek tetszeni fog-e. Fogtam egy taxit, aminek segítségével pont időben
odaértem.
- Szia, te vagy Stella? – kérdezte tőlem egy magas, barna
hajú férfi.
- Igen én vagyok. Ön Fred, a főnököm?
- Igen, de kérlek, csak tegezz.
- Akkor, én ma csak három számmal készültem ezek azok.
Persze, de csak akkor, ha neked is tetszenek – adtam oda neki három lapot, amin
ezeknek a daloknak a kottája volt: Kelly Clarkson-Stronger, Demi Lovato- Heart
Attack és Adele- Rolling In The Deep. Figyeltem Fred arcát, amíg átfutja a
lapokat, de az érzelemmentes volt. Mikor befejezte a lapok olvasását így szólt.
- Örülök, hogy ilyen számokat választottál, mert ez nem az,
az elegáns stílusú étterem. Ide nem azok jönnek, akik egy romantikus vacsorát
akarnak, hanem akik egy hangulatos estét szeretnének. Érzem, hogy te leszel a
mi emberünk – mosolygott rám, mire én is elmosolyodta.
- Köszönöm Fred. De sietek, még gyorsan eléneklem őket
fellépés előtt. Viszlát! – integettem neki, és elindultam az öltözőm felé.
Igen, tudom, hogy hol van az öltözőm, mert tegnap már jártam itt. Ott már várt
rám a sminkesem, Hayley és a fodrászom,Skyler. Úgy hívom őket, hogy Hay és Sky.
Csak nekik ez nem nagyon tetszik… :D Na szóval mikor beléptem már akkor mind a
ketten egyszerre kezdtek el magyarázni.
- Stel, az úgy jó, ha kék lesz a sminked és egy kicsit
füstös? – Hay
- Stel, ki legyen engedve a hajad, vagy összefogjam? – Sky.
És még ehhez hasonló kérdések hangzottak el.
- Lányok!- kiáltottam kicsit, mire csend lett- Hayley, jó
lesz a kék füstös smink - mosolyogtam rá barátnőmre- És Sky, a hajamat még nem
képzeltem el, úgy hogy rád bízom – küldtem egy mosolyt Skynak is. Körülbelül 15
perc múlva kész is lett a sminkem. Hú, Hay nem semmit csinált! És ennyi idő
alatt… Nem semmi a csaj. Akkor Sky vett ’kezelésbe’, és közölte, hogy nincs
szíve eltűntetni a kis hullámokat a hajamból, amiket még otthon csináltam,
ezért úgy fogja befonni, hogy lógjon a hajam. Erre én meg rákontrázok, hogy de
ha be van fonva, akkor hogyan tud lógni. Azt mondta majd meglátom. És 15 perc
múlva, teljesítette ígéretét. De hogyan tudnak ezek a lányok ilyen csodás
hajat/sminket csinálni, azt nem tudom.

De nekem nagyon tetszik. És még maradt fél órám. Gyorsan átmentem a színfalak mögé, már amilyen gyorsan egy magassarkúban lehet. Ott elénekeltem minden számomat háromszor és így már csak pár perc volt a fellépésig, amin egy kicsit már ideges voltam. Egy idő után megszólalt a mikrofon.

De nekem nagyon tetszik. És még maradt fél órám. Gyorsan átmentem a színfalak mögé, már amilyen gyorsan egy magassarkúban lehet. Ott elénekeltem minden számomat háromszor és így már csak pár perc volt a fellépésig, amin egy kicsit már ideges voltam. Egy idő után megszólalt a mikrofon.
- És most következzen az új énekesünk, Stella Hessler! –
mondta a készülékbe azt hiszem Fred, mert nem láttam az arcát. És ilyenkor
fogott el az idegesség. Magamon kívüli állapotban voltam, mert a lábaim csak
vittek a színpad felé. Mikor felértem rám világított a hatalmas fénycsóva,
amitől én hunyorogni kezdtem, de a közönség tapsolt, és néhány gyerek még
kiabált is. Itt szállt el minden idegességem és odaléptem a mikrofon elé.
- Jó estét mindenkinek! Ma három számot fogok nektek előadni. Az első demi Lovato heart Attackja – mosolyogtam a közönségre, amikor
meghallottam a Heart Attack első akkordjait. Na, itt már egy csepp idegesség
sem volt bennem. el kezdtem énekelni, és ilyenkor jöttem rá, hogy élvezem ezt
az egészet, és egyszer csak azt vettem észre, hogy már táncolok is. Én ezt
miért nem csináltam még eddig? Miért voltam ennyire ideges? Miért nem hagytam
ott előbb a munkámat, ha itt azt csinálhatok amit akarok? És miközben elgondolkodtam vége
lett a számnak. Nem mondom, de hú, ennyi tapsot még nem nagyon hallottam.
Ennyire jó lettem volna?
- Köszönöm a tapsot de most Kelly Clarksontól a
Stronger!
You know bed feels warmer
Sleeping here alone
You know I dreaming colour
And do things I want
You think you got the best of me
You think you’ve had the last laugh
Bet you think that everything
Good is gone
Think you let me broken down
Think that I’d come running back
Baby you don’t know me,
Cause your dead wrong
What doesn’t kill you makes the stronger
Stand a little taller
Doesn’t mean I’m loney when I’m alone…
Egy különös érzés fogott el. A zene a hatalmába kerített.
Egy olyan érzés, amit nem lehet szavakkal elmondani. Élveztem ezt csinálni, és
a közönség is élvezte, hogy ezt csinálom. Eddig senki sem dícsért meg, csak
Kitti mondta, hogy jó vagyok, csak neki nem hittem, mert ő úgy is csak jó
dolgokat mond rólam. Ha ezt egyszer elkezded, sosem akarod majd abbahagyni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése